„Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad! Fáradhatatlanná teszi az embert. Feltölti erővel.
A szeretetlenség pedig kimerít.
Amikor kimenekülünk egy rossz helyzetből, hosszú időbe telik, amíg elfogyott életerőnket pótoljuk valahogy.
Ez egyébként gyakran a depresszió alapvető oka is: nincs erőnk. Kiszívták belőlünk. Ha valaki érzi az erejét, ritkán depressziós.
Ilyenkor tanácsos időt adni magadnak. S kiheverni a rossz varázslat hatását, mely sokféle lehet, de végső soron csak egy: leszakított a „központi energiaforrástól”. Elszakított önmagadtól s istenedtől.
Ne mondd ki túl hamar, hogy „többé nem adom oda magam senkinek” – mert ez még a gyengeség szava, menekülés. Sajnos a szeretet kockázattal jár. Egymás szemének varázshatalmában élünk, és ha tisztán akarsz látni, s legközelebb jobb kapcsolatot teremteni, ne csak azt vizsgáld, mit rontott rajtad a társad, hanem azt is, hogy a te szemed mennyit rontott elhagyott társadon.”
Robert Schuller szerint optimista az, aki miután elvásott a cipője, örömmel nyugtázza, hogy két lábbal áll a földön.
A pesszimista azt mondja: Hiszem, ha látom.
Az optimista azt mondja: Látom, ha hiszem.
Az optimista nekilendül, a pesszimista nem lendül, csak leül.
Az optimista egy fél pohár vizet lát, és úgy érzékeli, hogy a pohár félig tele van.
A pesszimista ugyanezen fél pohár víz láttán félig üres poharat érzékel. Az ok egyszerű. Az optimista vizet tölt a pohárba, a pesszimista elfogyasztja a vizet a pohárból. Szinte egyetemes igazság, hogy aki csak kapni akar a társadalomtól, és semmi tényleges erőfeszítést sem tesz a köz javáért, az pesszimista és gyakran fatalista is, mert attól fél, hogy nem jut neki elég. Aki viszont minden tőle telhetőt elkövet, és hasznot hajt a közösségnek, az optimista és magabiztos, mert személy szerint dolgozik a megoldáson.
Az életben a siker és a kudarc között gyakran alig egy-két ujjnyi a különbség.
Amikor kisfiú voltam, a nagymamám gyakran feltette nekem azt a kérdést, hogy „mit vársz az élettől?" A válaszok az évek múltával változtak. Ötévesen cukorkára vágytam, tizenkét évesen biciklire, tizenöt évesen pedig csak annyit mondtam, hogy „nem válaszolok ilyen ostoba kérdésre".
Mindig figyelmesen végighallgatta a feleleteket, majd megkérdezte: „mi az, amit igazán akarsz?".
Gyűlöltem ezt a kérdezz-felelek játékot, mert ilyenkor gondolkoznom kellett, s mint tudjuk, a gondolkodás fájdalmas művelet. Továbbra sem változott viszont a helyzet, hiszen amit kaptam, az soha nem egyezett meg azzal, amit eredetileg kértem.
Az utolsó kérdés az volt, hogy „milyen árat fizetnél azért, hogy megkapd, amire vágysz?"
Tizenhat éves koromtól kezdve bonyolultabbá vált a játék.
„Sorolj fel húsz olyan dolgot, amit meg akarsz tenni az életben!" - utasított a nagymama. Valamennyi hálaadásnapon új listát kellett készítenem, kiegészítve az előzőeket a felnőtté válás rögös útján szerzett tapasztalatokkal. Huszonnyolc éven keresztül minden hálaadásnapi pulykavacsora előtt átadtam neki a listámat. A huszonkilencedikre azonban már nem került sor. Nagymama két nappal az ünnep előtt meghalt. Biztosra veszem, hogy büszke lenne, ha tudná, hogyan segített nekem, az ötéves kisfiúból - aki csak cukorkára vágyott - felnőtté válni.
1. A létezésemmel hozzájárulni egy szebb világ létrejöttéhez.
2. Feltétel nélkül szeretni.
3. Megfizetni az árát annak, hogy valóra váljanak legdédelgetettebb
álmaim.
4. Ellátogatni hajnalban a Lincoln-emlékműhöz.
5. Kiérdemelni a gyerekek szeretetét.
6. Megmászni a Grand Canyon hegyeit, és gumicsónakkal végigevezni
a vizein.
7. Rájönni, hogy miben vagyok a legjobb, és megajándékozni a világot
a tehetségemmel.
8. Megnézni a naplementét egy trópusi szigeten.
9. Kivívni az intelligens emberek elismerését.
10. Többet megtudni a családom történetéről, és ellátogatni az őseim
földjére.
11. Keresztülautózni és -kerékpározni az országon.
12. Segíteni egy rászoruló idegennek.
13. Alkotni valamit, ami akkor is állni fog, amikor én már meghaltam.
14. Szerencsejátékot űzni, és olyan összeget kockáztatni, amelyet
nem engedhetek meg magamnak.
15. Naponta meditálni és imádkozni.
16. Végrehajtani valamit, amiről mindenki azt hiszi, hogy lehetetlen.
17. Éjfélkor, telihold idején sétálgatni a tengerparton.
18. A végsőkig mások véleménye ellenére is kiállni valami mellett.
"A szeretet csodát művel minden nap: elgyengíti az erőst és erőssé teszi a gyengét; bolondot csinál a bölcsből és bölcset a bolondból; kegyeli a szenvedélyt; és feledi az értelmet - egyszóval mindent a feje tetejére állít."
(Marguerite de Valois)
Much Too Soon
She was there just sitting at the table
Thinking now that things won't be the same
And would you like to go with me?
And she answered 'No' to me
But I guess I learned my lesson much too soon
Ott volt és csak ült az asztalnál
Azt gondolva, hogy most már a dolgok nem ugyanazok
"Szeretnél velem jönni ?"
És Ő "nem"-et válaszolt nekem
De azt hiszem megtanultam a leckét túl hamar...
I never thought she'd lead me here forever
But who knows just what the future brings
And would you like to go with me?
And she answered 'No' to me
But I guess I learned my lesson much too soon
Sosem gondoltam, hogy Ő ide vezet engem örökre
De ki tudja, mit hoz a jövő...
"Szeretnél velem jönni ?"
És Ő "nem"-et válaszolt nekem
De azt hiszem megtanultam a leckét túl hamar...
Take away this neverending sorrow
Take this lonely feeling from my soul
If only I knew one thing to bring tomorrow
She'd be sitting here beside me
And my heart wouldn't be cold
Dada dada nana...
Vidd el ezt a soha véget nem érő szomorúságot
Vidd el ezt a magányos érzést a lelkemből
Ha csak egy dolgot hozzon el a holnap,
Ő itt ülne mellettem, ez lenne az..
És a szívem nem lenne hideg
Dada dada nana...
I hope to make a change now for the better
Never letting fate control my soul
And I'm hoping that my prayers will see
The day that you'll come back to me
But I guess I learned my lesson much too soon
Oohooh...
Remélem, tudok változni most egy jobb irányba
Nem hagyom, hogy hitem irányítsa a lelkem...
És remélem, hogy imáim megérik a napot,
mikor visszajössz majd hozzám
De azt hiszem, túl hamar megtanultam a leckét...
ÓÓÓÓ
Igen, azt hiszem, túl hamar megtanultam a leckét...
