2011. február 25., péntek

Hogyan éljünk sikeres életet?

Leckék az életről, ...hogyan éljünk sikeres életet? Jim Rohn tanácsai!

Mára hoztam Nektek egy jó kis videót, melyben a sokak által már jól ismert Siker-Guru, Jim Rohn tanácsait hallhatjuk, láthatjuk! Nagyon megszívlelendő mind! Te mit gondolsz? Mi a sikeres élet titka? Írd meg ide vagy mondd el nekünk Facebook-on ! (Sikerformula)

2011. február 23., szerda

Boldogság és Valóság

Boldogság és Valóság


A valóságot (magunkat, másokat, az életet, Istent) mindnyájan értelmünk szemein keresztül fogjuk fel. Mégis különbözőképpen látjuk ezeket. A valóságról alkotott képed nem az enyém, és fordítva: az enyém nem a tied. Mindkettőnk képe a valóságról korlátolt és elégtelen, de különbözőképpen. Mindketten félremagyarázzuk és eltorzítjuk a valóságot, de különböző módon. Mindketten látunk valamit a rendelkezésünkre álló igazságból és szépségből, melyre a másik vak. A lényeg az, hogy e vízió dimenziói és tisztasága határozza meg világunk dimenzióit és életünk minőségét. Amilyen mértékben vakok vagyunk, illetve amilyen mértékben torzítjuk a valóságot, oly mértékben csökken életünk és boldogságunk. Következésképp, ha meg akarunk változtatni, akkor először ezen az alapvető vízión, vagyis a valóság felfogásán kell változtatnunk.
A növekedés és a teljesebb élet szemléletváltozást követel. A korlátozó, büntető látásmód valójában lánc, amely gúzsba köt bennünket. Egy helyben toporgunk, minden egyes nap másolata az előzőnek és minden év ismétlése az előző év szomorúságának. Ahhoz, hogy megértsük, miért maradnak olyan sokan a torz látásmód önkéntes rabjai, látnunk kell, hogyan határoz meg bennünket a látásmódunk. Így világosabbá válhat, miért vonakodunk annyira attól, hogy újragondoljuk és felülvizsgáljuk azt a látásmódot, amellyel elkezdtük életutunkat.
Amikor mi emberek először befelé tekintünk, a saját benső világunkba, és aztán kifelé, a valóság többi részére, rögtön rendet, sémát és szabályszerűségeket kezdünk keresni. Megtanuljuk összekötni az okokat a hatásukkal. Egyszóval kiszámíthatóságot keresünk. Biztonságérzettel tölt el bennünket, ha tudjuk mit várjunk. Tetteink és reakcióink sémákba illeszkednek, amelyek azon alapulnak, hogy miként észleljük a valóságot, és hogyan alkalmazkodunk hozzá. Az élet kiszámíthatóvá válik és reakcióink következetesek lesznek. Ennek ellentéte a káosz. A káosz kiszámíthatatlanságot és következetlenséget von maga után. A káosz összezavarja elménket és szétzilálja lelkünket. A káosz nagyon félelmetes élmény.
Talán ez a fő oka annak, hogy ilyen nehézkesen tudjuk megváltoztatni látásmódunkat, akkor is, ha ez könyörtelenül börtönben tart minket. Fogságban tart a félelem, amely azt sugallja, hogy ha elveszítem régi látásmódomat, amely kiszámíthatóságot biztosított, akkor káosz lesz úrrá rajtam. A gond csak az, hogy nincs rá biztosíték, hogy az új jobb lesz, mint a régi. Ki akarná felcserélni a régit újra, minden biztosíték nélkül? Tudom, hogy mit birtokolok, nem tudom azonban, hogy mit fogok kapni vagy éppen mit veszíthetek. Minden változásban van halál és újjászületés. Meghalni a réginek és újjászületni az újnak: ez félelmetes távlat. Ha feladom régi látásmódomat, amely bizonyos értelmet adott életemnek és viselkedésemnek irányt mutatott, akkor az új látásmód ad e majd ugyanilyen biztonságot az életemnek?
100 emberből csupán egy, aki megvalósítja önmagát és képességeit teljes egészében kihasználja. A többség anélkül létezik, hogy igazán élne. Általános vélekedés szerint a legtöbb ember csupán 10%-át hasznosítja életenergiáinak. Csak 10%-át látják a világ szépségének, az emberi érzésvilág mélységének és gazdagságának csupán tíz százalékát élik át. Botorkálnak a világban anélkül, hogy elmélkednének róla, anélkül, hogy kutatnák azt. Úgy élnek, hogy közben a szeretet tört hányadát adják és kapják.
(John Powell)

2011. február 20., vasárnap

...Szeretlek...Mert mit sem ér az élet szeretet nélkül! Nincs sem siker, sem boldogság...

...Szeretlek...

Tudod én akkor is szeretlek, amikor alszol – amikor nem gondolsz rám –

Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: 
így nem mehet tovább –

Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem, ami az életünk.

Kimondott és kimondatlan mondatok –
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.

Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk, s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki –

Valami kéne még, valamit kéne tenni.

De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány – a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.
Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak kissé hosszabb legyen minden szerelmes éj –

Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!

Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen –


Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod

Játssz nekem boldogságot!

Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.

Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod –
Szeress kicsit jobban...

Szőkén és barnán szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba –

Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba –
Szeretlek akkor is, mikor alszol,

Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzal –
SZERETLEK...
SZERETLEK...
SZERETLEK...


MusicPlaylist
Music Playlist at MixPod.com

2011. február 18., péntek

SIKERKÓD - Szalay Ádám

A Sikerkód neve: Szalay Ádám, avagy hogyan legyünk boldogabbak és sikeresebbek az életben

Nem titkoltam sohasem: a legjobb Barátomról van szó. A Napló főszerkesztő-riporterével immár tizenhárom éve dolgozunk együtt. A közelmúltban mégis tudott meglepetéssel szolgálni: tanfolyamokon oktatja azt, mitől lehet sikeres az életünk. Ádám előadásai zsúfolt teltházzal és hatalmas sikerrel futnak. Megkérdeztem hát tőle: mi is valójában a Sikerkód titka?…
Szalay Ádám és Jack Canfield, Ádám mentora, az Egyesült Államok legkeresettebb sikerguruja
Szalay Ádám és Jack Canfield, Ádám mentora, az Egyesült Államok legkeresettebb sikerguruja
- Hát, mit mondjak, alaposan megleptél. Ismertem az újságírói, riporteri énedet, de azt nem tudtam, hogy ennyire vonzódsz… mihez is pontosan? - Idén leszek 38 éves. Óhatatlan, hogy 30 és 40 közt az ember megálljon egy pillanatra és körülnézzen maga körül. Mi az, ami működik az életében, mi az, ami nem? Te is tudod, szerencsés fickó vagyok, nekem tulajdonképpen minden összejött: imádom a feleségemet, van három tündéri gyerekem, szeretem a munkámat és jól meg is fizetnek. Semmi okom nem volt panaszra, és mégis…
- Mégis elutaztál Amerikába, csak azért, hogy a boldogság és a sikeresség receptjét kutasd. Ha annyira rendben volt körülötted minden, akkor mi szükség volt erre?
- Lehet, hogy meglepő dolgot mondok: azt vettem észre, hogy szinte nem is veszek részt a mindennapjaimban. Hogy értsd: a munkával kapcsolatos stressz miatt vagy a múlton rágódtam, vagy a jövőn aggodalmaskodtam, és közben megállíthatatlanul repültek a napok, én meg kezdtem úgy érezni, hogy kimaradok a saját életemből. Hogy nincs időm beszélgetni Szilvivel, a feleségemmel, hogy sosem játszom a lányaimmal, hogy nem jut idő barátokra… Hiába vagy sikeres, ha legbelül nem vagy boldog.
Ádám tanfolyamai rendre telt házat vonzanak
Ádám tanfolyamai rendre telt házat vonzanak
- Tényleg lehet tanítani a boldogság receptjét? Nem akarok feleslegesen hízelegni a kérdéssel, de most komolyan: mitől teltházas minden egyes tanfolyamod?

- Nagyon kemény éven vagyunk túl. 2009-ben rengeteg barátom, ismerősöm elveszítette a megtakarításait, az állását, a házát, ki tudja még mit. És azt látom, hogy az ilyen kilátástalan helyzetek az emberek egy részét kétségbeesésbe taszítják, a másik részét viszont változtatásra késztetik: hajlandóak változtatni a szokásaikon, a viselkedésükön, a gondolkodásmódjukon; hajlandóak végre a saját kezükbe venni a sorsukat. Én ebben tudok segíteni: rengeteg praktikus ötletet, módszert, gyakorlatot tanultam a mentoromtól, Jack Canfield-től San Diego-ban.
- Nem akarok gonoszkodni, de nem éppen azért nagy a sikere a tanfolyamaidnak, mert egy olyan országban élünk, ahol rengeteg a munkanélküli, stresszes, pesszimista ember?
- Hát éppen ez az: tavaly szembesültem egy Gallup-felméréssel, amelyben 120 ország lakóinak tették fel azt a kérdést, milyennek látják a jövőjüket öt év múlva. Megrázó volt a válasz. Magyarország a 117. helyen végzett. Haiti, Burundi és Zimbabwe van mögöttünk, ők még nálunk is pesszimistábbak.
- Elsajátítható a boldogság egy tanfolyamon? Nekem ez olyan hihetetlennek tűnik… 
- Nézd, én magamon teszteltem a módszert. Igen, lehet boldogabban élni, igen lehet többet keresni, akár meg is duplázhatod a bevételeidet, igen megtalálhatod az egyensúlyt a munkád és a családod között. Ez a jó hír… A rossz meg az, hogy tenned kell érte. A lényeg a tudatosság: ezt az élsportolók tudják a legjobban, van mit tanulni tőlük. A Sikerkód azt mondja, döntsd el mit akarsz! Ha kitűzöd a céljaidat, meg tudod őket valósítani. Nagyon kevesen tűznek ki célokat, és aztán csodálkoznak, hogy nem sikerül semmi… Én ezt a leckét tanultam meg és tőlem is ezt lehet megtanulni: az álmok valóra válhatnak, ha végre hajlandóak vagyunk megálmodni őket!

Én is teszteltem. Azokat az embereket kérdeztem, akik részt vettek Szalay Ádám tanfolyamán. Kivétel nélkül azt mondták: életük egyik legjobb befektetése volt a Sikerkód-tréning.
Ádám a közeli jövőben több helyen is tart Sikerkód tanfolyamot. Ezekről itt tudhat meg még többet. 

2011. február 13., vasárnap

Gazdagság és szegénység


Wass Albert: Gazdagság és szegénység

EZ NAGYON TANULSÁGOS - Ettől leszel boldog az életben vagy boldogtalan örökre
Nincs vagyonod? Nincs házad, telked, értékes tárgyaid? Nincs pénzed? A rigónak sincsen. Mégis ő a legvidámabb teremtés. Igaz, neki nem kell cipő és nem kell ruha. Ételért sem fizet, csak füttyel. Lakásért sem fizet. Fiait ingyen tanítja az erdő. A rigónak könnyű, mondod, és igazad van. A rigónak valóban könnyű. Ő ma is úgy él, ahogy Isten annak idején elindította az első rigót. Mi nem úgy élünk.
Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis. Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen. Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán aludt. Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet. Örvendett a szélnek és a napnak. A levegőnek. Annak, hogy egészséges, és ha fáradt volt, annak, hogy lefekhet a mohára pihenni. Örvendett az izmainak és mosolygott, ha pillangó szállt előtte. Ha gyümölcsökkel megrakodva tért haza összkomfort nélküli barlangjába, ha bunkója egy vadat leütött: gazdagnak érezte magát. És mert gazdagnak érezte magát, gazdag is volt.
Erről eszembe jut, hogy ismertem embereket, akik palotában laktak, naponta új ruhát vehettek magukra, azt ettek, ami eszükbe jutott, halomban állt körülöttük a vagyon, gyáraik voltak és bankbetétjeik és mégis folyamatosan töprengtek, törték a fejüket, beleőszültek a gondba, mert mindenáron azt akarták, hogy még többjük legyen. Voltak ugyanis emberek, akiknek még több gyáruk volt és még több bankbetétjük. Szegényeknek érezték magukat azok mellett, és mivel szegényeknek érezték magukat, szegények is voltak.
Pedig mondom, palotában laktak. Sokkal több szobában, mint amennyit egyáltalán használni tudtak volna. Villanyvilágításuk volt és fürdőszobájuk, nem is egy. Nem zárták le soha a villanyukat és a fürdőszobában bármikor folyt a meleg víz, csak meg kellett nyitni egy csapot. Télen központi fűtés őrizte az egyforma meleget és nem volt soha szénhiány. Rádiójuk volt és gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel. Ebédlőben ettek, finom porcelánon, ezüst evőeszközzel. Cselédek szolgálták ki őket. Nem kellett se fát vágjanak, se vizet hordjanak, se edényt mosogassanak, se főzzenek, se seperjenek, se cipőt takarítsanak: mindezt megcsinálták helyettük mások. Olyan ruhába öltöztek, amilyenbe jólesett. Az utcákon, ahol jártak, tele voltak a boltok kirakatai mindenféle szép holmival és minden eladó volt. Minden boltba bemehettek és mindent megvásárolhattak, ami csak szemüknek megtetszett. Amikor eszükbe jutott, elmehettek a színházakba és a hangversenyekre. Kényelmes autók röpítették őket és utazhattak és nem kellett soha, sehol sorba álljanak.
Mégis szegények voltak. Nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a virágoknak, az ételnek. Nem értek rá egyszerűen, mert éjjel-nappal gondok között futkostak, hogy miképpen szerezhetnének még több pénzt. Mert ami volt, azt kevésnek érezték. És amit az ember kevésnek érez, az valóban kevés is.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.
Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik.
Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.
Wass Albert